GYIK Gyakori kérdések és válaszok a táncterápiával (IKT) kapcsolatban

Mondtam...itt a 2. rész : )

• Mit jelent az, hogy Integrált Kifejezés és Táncterápia? Mit jelent az, hogy integrált?

A hangsúly a testi élmények átélésén van, de az IKT nem választja külön a mozgást, a táncot a képi, dramatikus átélést, kifejezést.  Ahogy az elnevezés is leírja, a módszer több kifejezés módot integrál. Közös bennük, h mindegyik az adott személyhez kapcsolódik és középpontban a test, a mozgás állnak. A módszer abból indul ki, h minden, ami az egyénhez kapcsolódik, ahogyan az adott egyén kifejezi magát, az megfér egymás mellett, nincs szükség a különböző területek szigorú szétválasztására.

• Miért épp a tánc? Miért éppen a mozdulatból indul ki a módszer? Mit “tud” a tánc, amit más nem?

Minden organizmus sajátja a mozgás és a legtöbb organizmus magában rejti a gyógyulás, öngyógyítás képességét is. Csoportjainkon igyekszünk kapcsolatba kerülni a belső gyógyító energiákkal, itt különösebb erőlködés nélkül megélhetjük saját elevenségünket. Mi hiszünk abban, hogy mindenki tud táncolni, hiszen a lélegzet vétel is egyfajta tánc, vagy az izmok mozgása. Sajnos nagyon korán, a szocializáció folyamán, vagy különböző táncórákon igyekeznek megtanítani bennünket arra, hogy mi a helyes, ami szép, ami illik. Ez sokszor teljes ellentétben áll azzal, ami valójában jól esik, esne nekünk. De megtanuljuk, mert tanulékonyak vagyunk. Nagyon hamar elfelejtjük a belső tudást, és később csak figyelemmel és irányított feladatok segítségével tudunk vissza találni ehhez az eredendő és jó állapothoz. A csoportfolyamatok során egyre jobban belekerülünk a testünkbe, ismét felfedezhetjük magunkban a “belső táncost”,  és átalakulhatjuk saját test-érzetünk, kapcsolati mintáinkat, a külvilág érzékelését.

• Miért fontosak a képek? Hol van itt a tánc-terápia?

Az IKT-ban nagyon fontos szerepet kapnak a képek, akár belső képek, akár külsővé tett képek ezek.  A képben manifesztálódik a forma, mely így nem illan el és újra felidézhető lesz. A papírlap, egy lehetséges lenyomatot őriz, egy állomást, ahol jártunk, valamit, amit érzünk, melyben felismerhetjük önmagunkat. Egyfajta tükör ez, melynek íve és optikája emlékeztethet arra, amit korábbi éveinkben átéltünk.

•  Miért nem elég, ha egyszerűen csak beszélünk róla?

Sokszor elég, de nem mindig és nem mindenkinél. Ráadásul sokszor nem is tudjuk megfogalmazni, vagy egyszerűen nem elérhetőek a tartalmak a szavakon keresztül. A képek, mozdulatok segítségével ott érjük el a traumát, ahol az keletkezett, ahova a gyökerei futnak (pl. korai élmények, kapcsolati minták). Képeken, hangokon, mozdulatokon keresztül elérhetjük a szó előtti tartományt és felhozhatjuk onnan azt, mely segítheti a felismerés és a megértés folyamatát. A beszélt nyelv, szimbolikus jelrendszert használ, mely adott fonéma készlettel rendelkezik és meghatározott szintaktikai szabályok szerint építkezik. A szavak világa már feltételezi az absztrakcióra való képességet, hiszen ki kell választanunk azt jelölőt, mely segítségével kifejezhetjük magunkat. Nem közvetlenül, hanem többszörös áttétellel érhetünk el a dologig, a lényegig.

IGEN, szeretnék további információt kapni a Tánctér programjairól, táncterápiáról, gyermek mozgásfejlesztésről!