Hogy néz ki egy táncterápiás alkalom?

Mi történik a csoporton, vagy az egyéni folyamatban?
Igyekszünk röviden és érthetően összefoglalni:
A kifejezés és táncterápiát lehet csoportban, vagy egyénileg is alkalmazni. 

Az alkalmak beszélgetéssel kezdődnek és zárulnak le. A nyitó körben megoszthatjuk magunkról azt, amit szeretnénk, elmondhatjuk, hogyan érkeztünk a csoportba, milyen témák foglalkoztatnak, milyen testi érzeteink vannak, illetve mi az, amit az előző csoportalkalomról magunkkal hozunk.  

A beszélgető-kör után mozgásba lendülünk, bemelegítünk, majd következik a testtudati munka, a mozgás kutatása. Ehhez a csoportvezetők adnak instrukciókat, melyek egyszerűek. A feladatok játékosak és mindenki által kivitelezhetőek. Általában minden alkalomnak van egy témája, pl. súly, tér, kapcsolódás, minőségek, határok, ritmus, női vonal… stb. A mozgás, táncolás  során sok élményt gyűjtünk, tapasztalatot önmagunkról és a többiekről.  A mozgásélményt a következő szakaszban megjelenítjük képben is. Megnézzük, hogy a mozgás-, alkotás-, kapcsolatélménynek milyen lenyomata alakul ki, jön létre bennünk és ebből mi kerül a papírlapra. Majd kiscsoportban, vagy nagyban, megosztjuk élményeinket, azokat a belső képeket, érzeteket, emlékeket, melyek felidéződtek.

Nagyon fontos, hogy mindig csak a saját élményeinkről beszélünk, mivel mindenki a saját maga és műve legnagyobb szakértője. Ítéletalkotás és tanácsadás szándéka nélkül reagálunk egymásra, mindig a saját érzéseinkből kiindulva.  

A csoportvezetők önmagukról nem beszélnek, csak a csoportban átélt élményekről, benyomásokról, ehhez kapcsolódó érzéseikről. Önmagukról személyes információkat nem osztanak meg.

Dolgozunk egyedül, párban, hárman, csoportban, érintésekkel, csenddel, zenével- igazodva a csoport aktuális élményeihez és dinamikájához.  

A záró körben pedig szintén lehetőséged van arra, hogy megosszuk a többiekkel a mozgás, rajzolás során szerzett élményeket, tapasztalatokat, vagy visszajelezzünk másoknak. Sokszor ilyenkor van lehetőség arra is, hogy megnézzük egymás „műveit” és hozzájuk kapcsolódó érzeteket. 

A terápiás kapcsolat gyakran meglepő felismerésekhez, belátásokhoz vezet, mely pozitív változásokat eredményezhet páciens/ek életében.